Amerikai könyvpiac, magyar könyvpiac

Dátum: 2010.06.24

Álmaimban Amerika... Na ja! Nem is író az, aki nem álmodik amerikai kiadásról, már csak az ottani könyvárszínvonal és főleg az itthonihoz képest elképesztő, mega-giga példányszám okán. Hiszen az író azért ír, hogy olvassák, lehetőleg az egész világ, de ha azt nem megy, akkor legalább minél többen. Magyarországon erre egyre kevesebb az esély a kvóta nélkül túlburjánzó címmennyiség okán, de erről máskor. Amerika viszont könyvkiadás szempontból is az álmok országa. Kezdődik ott, hogy minden könyvből - és itt önző módon a regényírókra koncentrálok - két vetet jelenik meg, előbb egy keményfedelű a keményvonalas olvasóknak, akik nem sajnálják a pénzt a tartósabb kötet birtoklásáért, sajnálják viszont az időt, hogy a puhafedeles kiadásra várjanak. Így aztán fegyelmezetten leperkálnak 30 $-t (az most úgy 7.000 Ft) az olvasás öröméért. Tehát igen egy regényért, igen hétezret. (Persze ott más a fizetés minősége, tudom, és valószínűleg az USA-ban is inkább Manhattanben, semmint Brooklynban fogynak el az írói agyak ezen aranyárban mért termékeiből ezrek.) Mert igen, ezekből a keményfedelű kiadásokból bizony 3-5.000 példány kel el, na persze csak akkor ilyen 'kevés', ha az illető író ismeretlen, elsőkötetes, tehát egy no-name senki. A 'kevés' szó azért szerepel idézőjelben, mert itthon a kiadók többsége esténként azon imádkozik, hogy az amerikaihoz hasonló paraméterekkel bíró, magyar íróüdvöskéjének regényéből - az ottani ár feléért-harmadáért - többet vigyenek haza a magyar vevők, mint 500-800 db (!), ha elérné a példányszám az ezret, a kiadó már madarat fogna. Vannak persze üdítő kivételek, amikor két év alatt akár 3.000 példány (néha több is ;)) is gazdára talál, de ahhoz a magyar regényírónak igazán ott kell lennie a szeren. Az amerikai álom viszont ezen a ponton még korántsem ér véget...

Merthogy a keményborítós hullám lefutása után piacra kerül a puhaborítós változat is. Ennek a nyomdai kivitelezése, ugye, olcsóbb, ezért már 10-15 $-ért (ami most úgy 2.300-3.500 Ft körüli összeg, tehát épp az az összegintervallum, amelyben a hazai regényeket - ha puha, ha kemény - szokás beárazni) is piacra dobható. Na szóval, amiből ilyen árszínvonalon jó, ha 1.000 és nagyon-nagyon örül a kiadó, ha 3.000 elkel itthon, abból az amcsik 15-30.000 példányt sóznak el. Na nem a bestsellerekből! Hanem a kezdő, még névtelen helyi szerző első regényéből. Naja, a fizetési minőség különbözősége... Ami itthon luxuskiadás-kategória, az ott impulzusvásárlásra ösztönzően alacsony ár.

Ehhez a példányszámhoz persze az is kell, hogy a könyv ne fű alatt jelenjen meg, a pincében álló szekrény aljában kiplakátolt regényt Amerikában sem veszik. Ezért ott ráköltenek egy jó tollú író ígéretes debütáló művére 20-30.000 $-t (mai árfolyamon az 4,5-7.000.000 Ft) úgyis mint szerkesztés, borító grafika, marketing és persze írói előleg. Utóbbi a teljes büdzsének felét-harmadát, tehát úgy 13.000 $-t (azaz ma kb. 3.000.000 Ft-ot) tesz ki. Tegye fel a kezét az a magyar író, aki ennyit vesz fel előlegben a magyar kiadójától! Köszönöm. És most tegye fel a kezét az a magyar író, aki ha nem is előlegként, de az eladások után végül legalább ennyit (esetleg többet) tesz zsebre! Köszönöm. Hát igen, kevés kéz lendült a magasba... Nagyon-nagyon-nagyon kevés... Igaz, hogy ezek az előlegméretek és marketingráfordítások nem az USA-beli kiadók nagylelkűségéről, sokkal inkább a piac méretőről árulkodnak, hiszen az előre elköltött pénzük már a keménykötet-eladásokból bőségesen megtérül, és akkor még ott az extra nyereség  - még akkor is, ha százalékosan kevesebb pénz kerül a kiadóhoz, szerzőhöz, mint a kemény bevételeiből - a többtízezer puhából. A hazai kiadók ezzel szemben minden marketingköltség nélkül is arról panaszkodnak, hogy magyar szerzőt kiadni karitatív tevékenység, hisz jobbára deficit. (Az ok pedig továbbra sem a hazai tollforgatók tálentumhiányában keresendő, sőt, hanem a kvóta nélkül működő, terjesztőknek adózó kiadói rendszerben. Utóbbiról csak annyit, hogy a terjesztő a könyv árának 50, néha 60%-ára tart igényt, így a maradék 40-50%-ból kell kihoznia a kiadónak a szerkesztést, tördelést, grafikát, nyomtatást, marketinget és persze kifizetnie szegény szerzőt is, ha már írt egy produktumot, melyből ilyen sok szereplő él...)

És akkor végezetül a fentiekből egy összehasonlító táblázat, a katartikus ledöbbenést elősegítendő: