Náray Tavasz
Dátum: 2010-03-05
Tegnap este (2010. március 4.) Náray Tamás divatbemutatón voltam. Csepregi Éva világos blézerben és hölgytársasággal érkezett, Verebes István piros talpú, fekete Náray tűsarkút viselő karcsú, barna lányát kísérte el, Békés Itala színművésznő pedig az egész bemutató alatt a pillanatot igyekezett fémdobozba zárni. Az új Náray szalon maga is egy csodás ékszerdoboz: az impozáns, fehér, bőrbevonatú fal NARAY logós gombokkal tűzve középen és a pulton mozdulatlanná parancsolt, grapefruit méretű díszgömbök kényes egyensúlya a pulton mind azt sugallják: tökéletes helyre érkeztünk. Az öltöző azonban csajosan vidám, meleg fényei napmeleggel bíztatják a Náray ruhák közt vadászó amazont. A szalon elhelyezkedése pedig méltó közegbe helyezte a márkát: a sarkon Louis Vuitton szalon, szemben az Operaház - tehát az új helyszín a Budapest közepévé vált, a Váci utca hajdani szerepét átvett és újraélesztő Andrássy útról nyíló Hajós utca. Az a legjobb a Náray bemutatókban, hogy az ember ott fesztelenül lehet jólöltözött. Talán éppen azért, mert Tamás ruháival is és a minden nyilatkozatában, minden bemutató-felvezetőjében arról beszél, hogy szerinte a nő legyen nőies, ráadásul merészen vállalva annak kellékeit. 'Próbálkoztam a minimál dizájnnal, de nekem az nem megy. A ruhák most is díszesek, jól felcsicsáztuk őket' - készített fel Tamás most is a látványra, amit tőle egyébként is minden jelenlévő vár: a sok masnira, a kivül-belül más-más mintával díszített, kivarrott kézelőre, a rojtok és fodrok özönére - mely utóbbi egyébként is a 2010 Tavasz/Nyári trend egyik kulcsdarabja.
És megkaptuk. Ahogy szoktuk. Amit vártunk. Amit a NARAY TAMAS ruhákban szeretünk. Az én szívemet ezen az estén a dekadens csipke-miniruhák és a denevérujjas, könnyeden libbenő, átlátszó blúzok ejtették rabul - nem mellesleg mindkét vonal az aktuális szezon egy-egy fő trendvonala - ezekből bespájzolnék szívesen.
És bár tegnap este szót nem, csak puszit váltottunk, azért a perfekcionizmusért, a következetességért, a szakmai alázatért és persze a nőiességre lázító kiapadhatatlan fantáziáért respect forever.