Amerikai könyvpiac, magyar könyvpiac

Amerikai könyvpiac, magyar könyvpiac Álmaimban Amerika... Na ja! Nem is író az, aki nem álmodik amerikai kiadásról, már csak az ottani könyvárszínvonal és főleg az itthonihoz képest elképesztő, mega-giga példányszám okán. Hiszen az író azért ír, hogy olvassák, lehetőleg az egész világ, de ha azt nem megy, akkor legalább minél többen. Magyarországon erre egyre kevesebb az esély a kvóta nélkül túlburjánzó Amerikai könyvpiac, magyar könyvpiac címmennyiség okán, de erről máskor. Amerika viszont könyvkiadás szempontból is az álmok országa. Kezdődik ott, hogy minden könyvből - és itt önző módon a regényírókra koncentrálok - két vetet jelenik meg, előbb egy keményfedelű a keményvonalas olvasóknak, akik nem sajnálják a pénzt a tartósabb kötet birtoklásáért, sajnálják viszont az időt, hogy a puhafedeles kiadásra várjanak. Így aztán fegyelmezetten leperkálnak 30 $-t (az most úgy 7.000 Ft) az olvasás öröméért. Tehát igen egy regényért, igen hétezret. (Persze ott más a fizetés minősége, tudom, és valószínűleg az USA-ban is inkább Manhattanben, semmint Brooklynban fogynak el az írói agyak ezen aranyárban mért termékeiből ezrek.) Mert igen, ezekből a keményfedelű kiadásokból bizony 3-5.000 példány kel el, na persze csak akkor ilyen 'kevés', ha az illető író ismeretlen, elsőkötetes, tehát egy no-name senki. A 'kevés' szó azért szerepel idézőjelben, mert itthon a kiadók többsége esténként azon imádkozik, hogy az amerikaihoz hasonló paraméterekkel bíró, magyar íróüdvöskéjének regényéből - az ottani ár feléért-harmadáért - többet vigyenek haza a magyar vevők, mint 500-800 db (!), ha elérné a példányszám az ezret, a kiadó már madarat fogna. Vannak persze üdítő kivételek, amikor két év alatt akár 3.000 példány (néha több is ;)) is gazdára talál, de ahhoz a magyar regényírónak igazán ott kell lennie a szeren. Az amerikai álom viszont ezen a ponton még korántsem ér véget...

Merthogy a keményborítós hullám lefutása után piacra kerül a puhaborítós változat is. Ennek a nyomdai kivitelezése, ugye, olcsóbb, ezért már 10-15 $-ért (ami most úgy 2.300-3.500 Ft körüli összeg, tehát épp az az összegintervallum, amelyben a hazai regényeket - ha puha, ha kemény - szokás beárazni) is piacra dobható. Na szóval, amiből ilyen árszínvonalon jó, ha 1.000 és nagyon-nagyon örül a kiadó, ha 3.000 elkel itthon, abból az amcsik 15-30.000 példányt sóznak el. Na nem a bestsellerekből! Hanem a kezdő, még névtelen helyi szerző első regényéből. Naja, a fizetési minőség különbözősége... Ami itthon luxuskiadás-kategória, az ott impulzusvásárlásra ösztönzően alacsony ár.

Ehhez a példányszámhoz persze az is kell, hogy a könyv ne fű alatt jelenjen meg, a pincében álló szekrény aljában kiplakátolt regényt Amerikában sem veszik. Ezért ott ráköltenek egy jó tollú író ígéretes debütáló művére 20-30.000 $-t (mai árfolyamon az 4,5-7.000.000 Ft) úgyis mint szerkesztés, borító grafika, marketing és persze írói előleg. Utóbbi a teljes büdzsének felét-harmadát, tehát úgy 13.000 $-t (azaz ma kb. 3.000.000 Ft-ot) tesz ki. Tegye fel a kezét az a magyar író, aki ennyit vesz fel előlegben a magyar kiadójától! Köszönöm. És most tegye fel a kezét az a magyar író, aki ha nem is előlegként, de az eladások után végül legalább ennyit (esetleg többet) tesz zsebre! Köszönöm. Hát igen, kevés kéz lendült a magasba... Nagyon-nagyon-nagyon kevés... Igaz, hogy ezek az előlegméretek és marketingráfordítások nem az USA-beli kiadók nagylelkűségéről, sokkal inkább a piac méretőről árulkodnak, hiszen az előre elköltött pénzük már a keménykötet-eladásokból bőségesen megtérül, és akkor még ott az extra nyereség  - még akkor is, ha százalékosan kevesebb pénz kerül a kiadóhoz, szerzőhöz, mint a kemény bevételeiből - a többtízezer puhából. A hazai kiadók ezzel szemben minden marketingköltség nélkül is arról panaszkodnak, hogy magyar szerzőt kiadni karitatív tevékenység, hisz jobbára deficit. (Az ok pedig továbbra sem a hazai tollforgatók tálentumhiányában keresendő, sőt, hanem a kvóta nélkül működő, terjesztőknek adózó kiadói rendszerben. Utóbbiról csak annyit, hogy a terjesztő a könyv árának 50, néha 60%-ára tart igényt, így a maradék 40-50%-ból kell kihoznia a kiadónak a szerkesztést, tördelést, grafikát, nyomtatást, marketinget és persze kifizetnie szegény szerzőt is, ha már írt egy produktumot, melyből ilyen sok szereplő él...)

És akkor végezetül a fentiekből egy összehasonlító táblázat, a katartikus ledöbbenést elősegítendő:

 Kezdő helyi író első regénye
 Magyarország  USA
 Debütáló könyvszám
 800 - 1.000 db  3.000 - 5.000 db
 Összeladott könyvszám
 1.000 - 3.000 db  15.000 - 30.000 db
 Könyvár  2.000 - 3.500 Ft  2.000 - 7.000 Ft