A Kulturnaplo.hu portál ‘Pintér Béla: Szutyok’ előadásunkról a Színházak Éjszakáján

Dátum: 2018.01.08

Akit kevésbé szeretnek, soha sem tudja pontosan, miért is szeretik őt “kevésbé”. A világ igazságtalanságát okolja, vagy az emberek érzéketlenségét, holott valójában érzelmi intelligenciájának fejletlensége; önzése és beszűkültsége miatt kerüli őt mindenki. Mert bizony kerülik. Nem szívesen állnak vele szóba. Nem szeretve lenni, pokoli kín. Tekintete összeszűkül, fogát összeszorítja, keze ökölbe szorul. Ilyenkor a legveszélyesebb. Ő, akit kevésbé szeretnek.

A fenti sorok Pintér Béla: Szutyok című darabjának színlapján olvashatók. És ez az a darab, melyet a GTC Filmszínész Iskola vizsgaelőadásaként láthatott a közönség a Centrál Színházban, az idei Színházak Éjszakája keretein belül. A darabot Salamon András rendezte.

Adott egy békés falu, a maga érintetlen világával és tipikus, ám szerethető lakóival. Ezt a nyugalmat zavarja meg a két intézetis kamaszlány, akiket a falu egyik párja fogadott örökbe. A csúnyafogú, csak Szutyok becenéven elhíresült, érzéseit és szeretetét kimutatni képtelen Rózsi, és az ő intézeti barátnője, a cigány, de emberi kapcsolataiban meglehetősen simulékony Anita összedőlő kártyavárként forgatja fel a falusiak életét.

Rózsit és Anitát a falu köztiszteletnek örvendő párja, a biopékként tevékenykedő apa és szociális munkás élettársa fogadja örökbe, miután megtudják, hogy az asszonynak nem lehet gyereke. Eredetileg azért mennek el az intézetbe, mert egy csecsemőt szeretnének örökbe fogadni, és a hosszú várólista miatt ehhez szükséges, hogy “feliratkozzanak”. De ottjártukkor véletlenül megpillantják a vadóc Rózsit, akit nem tudnak otthagyni. Rózsi viszont csak úgy hajlandó otthagyni az intézetet, ha barátnőjét, akivel vérszerződést is kötöttek, szintén magukkal viszik. A pár látatlanul is beleegyezik a kérésbe.

A lány barátnője cigány, a falu pedig hemzseg a rosszindulatú előítéletektől, de dícséretes módon megpróbálnak felülemelkedni érzéseiken. Később aztán bebizonyosodik, hogy az előítélet alapja nem más, mint a tapasztalat. Anita, az egyébként nagyon formás cigány lány lop, majd pedig örökbe fogadó apját is elszereti a párjától. Hazug, hízelkedő, álszent és megjátszós. Ezek jellemzik az erősen érdekei által vezérelt cigány lányt.

Rózsinak meg ronda a foga. De nagyon! Ettől is olyan morcos, elutasító, nehezen szerethető teremtés. Valójában tud ő szeretni, csak képtelen érzéseit kimutatni. Mindemellett merev és rendpárti. Árgus szemekkel figyeli még azt is, hogy örökbefogadói hol vétenek esetleg a törvények és szabályok ellen. Bár ragaszkodott hozzá, hogy csak cigány barátnőjével együtt hajlandó elhagyni az intézetet, mégis követeli, hogy a lopáson kapott Anitát adják föl a rendőrségen. Amikor nem csak az öröbe fogadó szülők, de az egész falu kiáll Anita mellett, beleértve a megkárosított tolókocsis asszonyt is, és nem jelentik a lopást a rendőrségen, Rózsi visszamegy az intézetbe. Később teljesen megváltozva tér vissza, fogai már szépek, érzései és világfelfogása is megváltozott. Megtéríti a megcsalt asszonyt is, és barátnőjével is hosszas beszélgetéseket folytat, mely által őt is átformálja.

A biopék apa egyébként a falusi színjátszó kör vezetője is. A produkcióval, melynek próbái és előadása is megjelenik a darabban, versenyre megy a társulat. A darab a férfi szerzeménye, Budai Ilona balladája, melyet az Emmanuelle című kultikus erotikus film zenéjére írt meg. Története szerint a szegény aszszony elhagyja gyermekét, a farkasok elé veti, akik széttépik. A versenyen egy Regős János nevű zsűritag hosszasan elemzi az egyébként borzalmas látottakat, előhordva az összes létező közhelyet. Ez a paródia az előadás elég jelentős része, bár a történet fő száláhozsok köze nincsen.

A biopékről Rózsi azt is kideríti, hogy nem magyarosított sváb, hanem valójában zsidó, vagyis a cigány zsidóval adta össze magát, gyerek is készült, akit aztán a cigány lány barátnője győzködésére elvetet.

Rózsi olykor közönyösen gyors szexuális aktust bonyolít a falubeli Bélával, akinek a felesége az Anita által meglopott, tolókocsiban ülő nő. A falu népét megjelenítő Bandi bácsi és Pali bácsi frappáns és humoros dialógokban kíséri és kommentálja az eseményeket.

A Szutyok tulajdonképpen egy szórakoztató formába öntött leltár, egy olykor megmosolyogtató anamnézis korunk társadalmának állapotáról. A darab fontos problémákat vet fel, tisztességes intonációban és felelős művészi interpretációban. A mű nem vonatkoztatható el a kortól, amelyben született, mindazonáltal az előadás működési mechanizmusában, a jelenetek ritmusában, a zenével való összhangjában fontos szerepet jut a szórakoztatásnak, a nevettetésnek.

A GTC Filmszínész Iskola vizsgaelőadására készülve nem profi, gyakorlott, színpadhoz szokott előadókra számítottam, és a filmszínészek valamit színpadi színészek közti különbség is az eszembe jutott, de összességében véve egy kellemes, ügyes játékkal előadott darabot láttam. A fiatalok különböző mértékben ugyan, de tehetségesek, gyakorlatot szerezve megállják majd helyüket a filmvásznon, vagy akár a világot jelentő deszkákon.

Fotó: Schumy Csaba
http://kulturnaplo.hu/szutyok/ 

A Kulturnaplohu portl Pintr Bla Szutyok eladsunkrl a Sznhzak jszakjn a Centrl Sznhzban
A Kulturnaplohu portl Pintr Bla Szutyok eladsunkrl a Sznhzak jszakjn a Centrl Sznhzban
A Kulturnaplohu portl Pintr Bla Szutyok eladsunkrl a Sznhzak jszakjn a Centrl Sznhzban