Darnyik Szilvia, aki Via is és ír

Gyakorlatias ember vagyok. A gyakorlatban hiszek. Mert van úgy, hogy elméletben minden klappol, aztán menet közben kiderül, hogy nem ilyen lovat akartam. Ezért már az egyetem alatt bekopogtattam egy TV szerkesztőségbe, hogy híradóznék - mert azt már az elsőéves Kommunikáció szakos hallgató is tudja, hogy a televíziózás a híradózással kezdődik. A belpolitika nem hevített, főleg nem a pártharcok, a külpolitika viszont annál inkább, éshát mázlim volt, akkorra már felsőfokon bírtam az angolt, így felvettek fordítani egy amerikai TV csatorna napi 24 órás műsorát a World Trade Center robbantásáról. Aztán persze küldtek a Parlamentbe is mikrofonnal, majd az esti élő show műsort szerkeszteni, de végül a szépreményű, országos televíziócsatornának vége lett. (Na nem miattam.)

Rádióra váltottam a TV-t és nem is nagyon bántam. Otthon mindig duruzsolt, na nem a zenés, csakis a beszélgetős adók. Beszélgettem én is, a saját heti műsoromban, fura szerzetekkel, meg a szakértőikkel. De erről később.

Az írás közbejött. Mindig könnyen ment. Kultúra, szűkebben tánc, színház, kiállítás és divat.

Az ezredfordulótól lettem online, de istenigazában csak 2004-től, amikor portálgazdává váltam (HazaiDivat.hu alapító-főszerkesztő, újságíró). Ezóta blogolok - jót tesz az íróizmoknak.